Drótszőrű magyar vizsla Középnagy testû vadászkutya. Megjeléne tükrözi mindenes vizsla voltát, a kitartást, munkabírást, igénytelenséget. Szikár csontozatú, száraz izomzatú. Élénkséget, értelmességet mutat. Fajtajellege azonos a rövid szõrû vizsláéval. A rövid szõrû magyar vizslában fellépõ spontán mutáció képpen, valamint a rövid szõrû magyar vizslának a drótszõrû német vizslával való keresztezése által a XX. század harmincas éveit követõen állt elõ. Nyugodt vérmérsekletû, jó vadásztulajdonságokkal rendelkezõ, ragaszkodó, könnyen tanítható, önérzetes, a durva bánásmódot nem tûrõ fajta. Vezetõjével kapcsolatot tart, szenvedélyesen keresõ, kitartó, jó orrú, szilárdan álló. Elhozási készsége, nyomtartása kitûnõ. Vízben is kedvvel dologzik. Sokoldalú, a terep nehézségeit, az idõjárás szélsõségeit jól tûrõ vadászkutya.
Rövidszőrű magyar vizsla
Középnagy, elegáns megjelenésû, sárga, rövid szõrû mindenes vadászkutya. Inkább könnyed felépítésû, száraz, szikár, a szépség és erõ harmóniáját tükrözi. Mindenes vadászkutya, tehát egyaránt jól kell vadásznia mezõn, erdõben és vízben. Jellemzõ tulajdonsága a kiválló orr, a szilárd és figuratív vadmegállítás, a kiváló elhozási hajlam, a csapatkövetési készség és a vízszeretet. Karakterre élénk, barátságos, kiegyensúlyozott, könnyen tanítható. Alapvetõ tulajdonsága a kiemelkedõ kapcsolattartási készség. A durva bánásmódot nehezen viseli el. Alapvetõen nem lehet agresszív, és sohasem lehet félénk. Bár eredendõen vadászkutya, kifejezetten nagy mozgásigénnyel, természete révén lakásban, kedvtelésbõl is könnyen tartható.
Puli
Középméretű, szilárd szervezetű, négyzetes testarányú, finom, de nem túl könnyű csontozatú. Kissé szikár testének minden része jól izmolt. Az egyes testrészek alakulása nehezen ítélhető meg, mert testét erőteljes, szalagokat, vagy zsinórokat képező szőrköntös fedi. Bírálat során ezért célszerű végigtapintani. A fej szőrzete oly mértékben dús, hogy a fejet kereknek mutatja, és a szemeket árnyékolja. A kereszttájékra szorosan záródó, dús szőrzetű farok hátrafelé enyhén emelkedő testforma látszatát kelti.
Kuvasz
Őseinkkel a népvándorlás során jött a Kárpát-medencébe, mint a nyájak nagytestű, határozott fellépésű védelmezője. A Keszthely melletti Fenékpusztán feltárt honfoglalás kori leletben talált kutyacsontokról kiderült, hogy a mai kuvasz ősétől származnak.Hunyadi Mátyás kedvelte a fajtát, udvarában hajtóvadászatokon is használták, főleg farkas és vaddisznó ellen. Mivel az I. világháború után a kuvaszpopuláció legjava a határokon kívülre került, elsődleges cél akkor a mennyiségi szaporítás volt. A leghíresebb Gyapjús kuvasz Gyapjús Gézengúz volt, aki a Belle és Sebastien filmsorozatban Belle szerepében világhírű filmsztár lett.
Magyar agár
Õsi vadászkutya fajta, amelyet a 19. század óta gyakran javítottak angol agárral. Emiatt a fajta jellegzetes vonásai kissé elmosódtak, nem könnyû a greyhoundtól megkülönböztetni. Jellemzõ tulajdonságai: fáradhtatlan, kitartó, gyors, edzett, ellenálló. Versenypályán is kiválóan versenyez. Kissé tartózkodó természetû, értelmes, hûséges. Éber, személy – és házõrzõösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív, harapós legyen. Erõteljes, erõt sugárzó, erõs csontozatú, jól izmolt. Se túl filigrán, se túl nehézkes ne legyen. Törzshosszúsága kissé nagyobb, mint a marmagassága. Minden, a greyhounddal való hasonlóság kerülendõ.
Komondor
Nagytestű fajta. Egyedülálló külleme, méltóságteljes viselkedése a szemlélőben csodálatot, esetleg félelmet ébreszt. Nem kedveskedő fajta; erőteljes szervezetű. A nemezesedésre hajlamos, gubancos, egész testén dús, hosszú szőrzet fedi a robosztus testet. Törzse és a végtagok oldalról a négyzettől csak kis mértékben térnek el. A fej a hát síkja fölé emelkedő, dús szőrű. A farok lelógó, vége a vízszinteshez hajlik. A szőr csontfehér.
P u m i Ratuk kivül még szintén ősmagyar kutya fajta a pumi
középnagy testű, nagyon élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, terrier jellegű pásztorkutya. A terrier jelleget leghatározottabban a feje mutatja: az arcorri része megnyúlt, füle felálló, melynek felső egyharmada előre bicsaklik. Törzse és a végtagok oldalról négyzetes formát mutatnak. Nyaktartása a közepesnél magasabb, állandóan figyelő jellegű. Szőrzete középhosszú, göndör, vagy hullámos, tincsekbe rendeződő. Több színben előfordul, de mindig egyöntetű kell, hogy legyen.
Erdélyi kopó
Itt van még a ritkaságnak számító, kiveszőben lévő, több figyelemre érdemes magyar kutyafajta az erdélyi kopó. Ősi magyar kopófajta. Kitűnően hajt és állít. Keresésre és vadelhozásra is használható. Hajtás közben magas, csengő hangot hallat. 'Öntörvényű' vadász.
M A N C S
Az alábbi képek, történetek a híres életmentő Mancs kutyáról mesélnek
M a n c s (teljes nevén Miskolci Sátán Mancs; 1994. – 2006. október 22.) németjuhász kan kutya, a miskolci Spider Mentőcsoport mentőkutyája. Születésekor 11 testvére volt az alomban.
Hat hónapos korában gazdája észrevette, hogy egyik hátsó lábát nem használja rendesen. Az állatorvos diszpláziát állapított meg, vagyis a csontfeje nem fejlődött ki rendesen. Egy házilag átalakított szíjkengyel segítségével fél év alatt sikerült korrigálni a fejlődési rendellenességet.
Gazdájával, Lehóczki Lászlóval több sikeres mentőakcióban is részt vett.
Igazán híressé az 1999-es izmiti (Törökország) földrengés tette. Mint ismert, ebben a városban találta meg azt a 3 éves kislányt Mancs kutya , akit öt nap után élve hoztak fel egy összeomlott ház romjai alól…
Szeptember 7-én a Hilton szállóban a Magyarországon élő törökök ünnepélyes keretek között fejezték ki hálájukat a magyar mentő csoport tagjainak, akik az augusztus 17-én bekövetkezett törökországi földrengésnél segítséget nyújtottak az életben maradtak felkutatására. A török üzletemberek először a 13 főből és 4 kutyából álló miskolci mentőcsapatot, majd a 6 mentősből és 2 kutyából álló székesfehérvári csapatot tüntették ki.
2001. február 2., péntek
Hazatért csütörtök este Magyarországra az a háromfős mentőcsoport (Lehoczky László, Manga Mihály, Kertész Gábor)és Mancs, akik a Salvador után Indiába utaztak embereket menteni. Lehoczky László, a miskolci Spider mentőcsoport tagjának Indexnek adott interjúja szerint furcsa volt, hogy a kutya jelzett életet a romok alatt, de gépek hiányában nem lehetett a túlélőket kimenteni a romok alól.
Mancs tudományában sok az ösztönös, de még több a tanult elem. Gazdájától tanulta az élő embert keresni és jelezni, a halottkeresést és jelzést (ilyenkor lefekszik a kutya a földre, és kelletlenül nyalogatja a száját) viszont már a miskolci mentőcsapatnak kellett tőle megtanulnia. A mentés együttműködés ember és kutya között, amit a miskolciak tudnak a legjobban.
2003.11.15.
Rendőrök és a Miskolci Speciális Mentők Mancs kutyával keresték pénteken azt az idős embert, aki még november 3-án tűnt el Szentesről. 89 esztendős férfi egyedül élt egy Szentes környéki tanyán. Otthonából november 3-án tűnt el. Pénteken az esti órákban a tanyától mintegy 2 kilométerre egy nádas, lápos, vizes területen talált rá M a n c s az idős férfira, de már halott volt.
Miskolcon 2004 decemberében avatták fel Mancs kutya szobrát, a Szinva patak partján, nem messze a Szinva terasztól. A belvárost érintő átalakítási munkák miatt azonban egy időre elkerült a helyéről a Szanyi Borbála szobrászművész készítette alkotás.
Hálával emlékezők, állatbarátok és szimpatizánsok tömege zarándokol a legendás nyomkereső eb miskolci szobrához.
Mancs az örök vadászmezőkre költözött
Tüdőgyulladás miatt életét vesztette Mancs, a világhírű miskolci mentőkutya. A borsodi megyeszékhely speciális mentőszolgálatának 13 esztendős keresőkutyája vasárnap vesztette életét. Mancs pályafutása során a világ szinte minden, katasztrófa sújtotta pontján járt, és mentett ki embereket összedőlt épületek, romos házak alól, így számos ember – főleg gyermek – köszönheti neki az életét. A Spider mentőcsoport német juhász kutyája még életében legendává vált, szobrához a világ valamennyi tájáról érkeztek látogatók, nem ritkán a Mancs által felkutatott és a mentőegységek által kimenekített ,hálás túlélők vagy az őket képviselő küldöttségek.
Mancs halála óta a szobor és környéke mécses-és virágdíszbe öltözött.
Mancs gazdája kosarat ad a hollywoodi sztárnak
2007.12.04. 11:00
Több forgatókönyvet is visszaadott már Lehóczki László, a világhírû, néhai mentôkutya, Mancs gazdája. A híres négylábúról csak olyan filmet szeretne, amely hiteles, nem a valóságtól elrugaszkodott. A tervek szerint Jean Reno játssza a magyar mentôkutyáról, Mancsról szóló film fôszerepét.
Mancs neve legendává vált az utóbbi években. Többen nézték könnyes szemekkel, amikor a törökországi földrengés után rátalált egy kislányra a romok alatt, de számos mentésben részt vett. Mancs egy éve pusztult el tüdôgyulladásban, kalandos életérôl jövôre film készül.
- Láttam már három forgatókönyvet, de egyik sem tetszik igazán – vallotta be a Borsnak Lehóczki László, a kutya gazdája – Sokat meséltem Mancsról és a közös munkánkról Köbli Norbertnek a forgatókönyvírónak, de nehéz hitelesen visszaadni történeteinket. Legalább 13 országban kéne forgatni ráadásul a legtöbb mentés személyes adatai nem nyilvánosak – tette hozzá a mentôs.
Lehóczki László azt szeretné, ha a Mancsról szoló film hiteles és tanulságos lenne Ennek ellenére a Mancsról szóló film érdekesnek ígérkezik. A történet szerint ugyanis Lászlónak tönkremegy a házassága, és a munkahelyét is elveszíti, a kutya pedig csipôficamos. Mindketten kilátástalan helyzetbôl indulnak. Ahogy kutya és gazdi egymásra találnak, új célt kap az életük. Persze nemcsak dráma, humor is lesz a filmben, fûszerezve Mancsról szóló anekdotákkal és szerelmmel. Lehóczki László bólinthat rá a végsô változatra.
- Nagyon hízelgô, hogy Jean Reno, a világhírû filmsztár kapná meg a szerepet, de nem szeretném, ha nagyon elrugaszkodnának a valóságtól és csupa hôsködô jelenet lenne. Mancs volt a legjobb, de neki sem voltak földöntúli képsségei. Elsôsorban legyen a film tanulságos és hiteles – állítja László.
A filmet jövôre kezdik el forgatni, ha meglesz a megfelelô anyagi forrás és persze azok a szakképzett kutyák, amelyek Mancsot játszák majd. Addig is Mancsról egy hiteles életrajzi könyvet lapozhatnak rajongói.
